Az alábbi levél igen elgondolkodtató. Ha egyszer boldog a kapcsolat és a pozitív irányba halad, elmondjuk e a párunknak , hogy egyszer félreléptünk.
Sziasztok! 3 éve éltünk együtt boldogan a barátommal, amikor ez az eset megtörtént velem, Annyit kell rólam tudni, hogy egy multinál dolgozom. Az én cégemhez voltunk hivatalosak egy céges bulira a párommal.
Sajnos az utolsó pillanatban ő lebetegedett, így egyedül kellett elmennem. Innentől kezdődtek a bonyodalmak. A bulin bemutattak nekem egy nagyon szimpatikus úriembert (nevezzük Tamásnak), aki egy másik részlegen dolgozott a cégnél. Az este végén elkérte a számomat, én nem is tudom igazából miért, de megadtam neki. Úgy éreztem semmi hátsó szándéka nincs, mivel mondta, hogy felesége van. A következő hetekben többször feltűnt a részlegünkön, így többször meg is ittunk közösen egy-egy kávét. Ahogy teltek a hetek, ezek a kávézások egyre gyakoriabbakká váltak. A barátomnak is bemutattam, és a barátom nem is vette rossz néven, hogy néha iszok Tamással egy kávét. Viszont a hetek múlásával egyre jobban érlelődött bennem az érzés, hogy Tamás érzéseket táplál irántam. Próbáltam ellenállni ennek a gondolatnak, de közben egyre jobban éledt fel bennem is a láng. Egy pénteki napon felhívott, és elhívott kávézni munka után. Természetesen belementem. Talán életem legnagyobb hibája volt akkor elfogadni az a kávét. A kávézás alatt Tamás elmondta, hogy a felesége elutazott a hétvégére, és megkérdezte, hogy nem lenne-e kedvem felmenni hozzá. Belementem a játékba, s azt hiszem le sem kell írnom, hogy mi lett a vége a kávézásnak. Fantasztikus pásztorórákat töltöttünk együtt, de azonnal megbántam amit tettem. Rögtön rájöttem, hogy csak a barátomat szeretem. Tamással ezután megszakítottam a kapcsolatot, s minden időmet a barátommal töltöttem. Nagyon sokat gondolkodtam rajta, hogy elmondjam-e neki, hogy mi történt. Eltelt pár hónap az eset után, amikor is a párom nagyon romantikus keretek között egy gyűrűvel állt elém. Igen-t mondtam neki. Azóta is a boldogan tervezgetjük a közös jövőt, viszont a történteket nem mondtam el neki, és nem tudom, hogy együtt lehet-e élni egy ilyen teherrel egész életünkön át. Szerintetek jól tettem, hogy nem mondtam el neki, hogy mi történt?
A szavazásra ismét 5 nap áll rendelkezésre.
Az utolsó 100 komment: